Nem is tudom igazából, hogy miért hoztam létre ezt az egészet. A blogolásról megvan a magam elképzelése, már több történetet is megosztottam a nagyérdeművel, mégis ez a témájú és jellegű blog mindig valahogy kimaradt. Mindig féltem a saját tapasztalataimból építkezni, hiszen mi van akkor, ha senki nem kíváncsi arra, hogy én hogyan látom a világot?

Rájöttem, hogy semmi nincsen abból, hogy nekem is megvan a saját véleményem. Akinek nem tetszik az, amit megosztok, az nem olvassa és slusszpassz, ennyi. Akinek viszont tetszik az, amit csinálok és szeretné még olvasni a gondolataimat, miért fosszam meg ettől? Tehát, elkedtem ezt a blogot, ami az én tapasztalataimból merítkezik (nagyrészt), illetve az én feneketlen kútfőmből, amiből már ennél sokkal vadabb ötletek is kipattantak, mint ez a blog.

Magyarán, ha valakinek van kedve ahhoz, hogy az én kiszínezett iskolai szituációimat, eltúlzott karaktereimet az érdekesen kicsavart előadásomban befogadja, azt várom szeretettel. Én mindig töretlen lelkesedéssel állok szolgálatotokra!